Vajon nekem való a meteorológus szakma?
Kutatói élet,  Meteorológia

Meteorológus szakma: nekem való?

Meteorológus szeretnél lenni? Esetleg csak gondolkozol rajta, de bizonytalan vagy? Jó helyen jársz! Ebben a bejegyzésben tisztázok pár dolgot, amiről jó, ha tudsz, mielőtt belevágnál.

Milyen tantárgyak, készségek kellenek ahhoz, hogy meteorológus lehessek?

Röviden: matek, matek, fizika, fizika, programozás, angol nyelvtudás, földrajz és egyéb reál tantárgyak.

Mielőtt egyetemre mentem volna, nem tudtam, hogy a meteorológusoknak ennyire fontos a matek és a fizika. Azt gondoltam, hogy a földrajz a legfontosabb. A felhőkről, frontokról, időjárási jelenségekről ugyanis nem matek vagy fizika órán tanultunk, hanem földrajzon.

Mi köze van a fizikának az időjáráshoz?

Mielőtt rátérnék a matekra, elmagyarázom, miért kell a fizika.

Az időjárás fizikai törvényszerűségek szerint működik. Ha meg akarjuk mondani, hogy milyen idő lesz a következő pár napban, akkor muszáj tisztában lennünk az időjárást alakító alapvető fizikai folyamatokkal. Tudnunk kell, mi miért történik.

Például: miért van az, hogy egy szép nyári reggelen kinézünk az ablakon és vakító kék eget látunk, majd délután szinte menetrendszerűen befelhősödik az ég. Előfordul az ilyesmi. Még az is lehet, hogy délután megázunk, mert olyan heves folyamatok indulnak be a napsütés és a nedvesség hatására. Röviden így zajlik az ilyen fajta felhőképződés:

  • ha süt a nap, akkor az
  • felmelegíti a felszínt, ami
  • a felszín közeli levegőt fűti, ami így
  • elkezd felemelkedni (“a meleg levegő felszáll…”; mint forró vízben a buborékok, csak itt nem folyadékot fűtünk alulról)
  • emelkedés közben a kiszemelt levegő darabka (légrész) elkezd lehűlni (adiabatikus állapotváltozás: csökken a felette lévő légoszlop mennyisége, azaz a rá nehezedő nyomás, nő a légrész térfogata, így csökken a hőmérséklete)
  • egy idő után túl hideg lesz a légrész és kicsapódik benne a nedvesség
  • így keletkeznek a már említett délutáni “szép idő” gomolyfelhők.

Ha nagyon erős a feláramlás és elég nedvesség van a légkörben, akkor záporral, villámlással járó zivatarfelhők is kialakulhatnak, ezért “romolhat el az időjárás” estére.

Íme pár “buborék”:

Szép idő gomolyfelhők. Ki nem szereti ezt az időjárást?
Szép idő gomolyfelhők. Ki nem szereti ezt az időjárást?
Image by Reinhold Silbermann from Pixabay

Miért fontos a matek?

Az időjárást alakító fizikai törvényszerűségeket a matematika nyelvén lehet leírni. Például a már említett adiabatikus állapotváltozásra is vannak képleteink (lásd: a fentebb is linkelt Wikipedia cikk).

Az egyetemen pár törtnél azért sokkal bonyolultabb számításokat is tanítanak, amik segítségével akár a jövőbeli időjárást is ki lehet számítani.

Persze, például a hidro-termodinamikai egyenletrendszert nem szoktuk naponta, papíron megoldani, de ahhoz, hogy értsük a meteorológiai modellek működését és korlátait, ismerni kell ezeket a műveleteket. A modellekről később írok még.

A differenciálás és integrálás ismerete nélkül nem fogsz tudni meteorológus diplomát kapni. Nem azt mondom, hogy már ezzel a tudással kell kezdened az egyetemet. Én sem hallottam ezekről, mielőtt egyetemre mentem, mégis meglett a diplomám. Habár, az elején eléggé zavart az ismeret hiánya, úgy éreztem, le vagyok maradva. Ezért, ha már ismered őket, akkor előnnyel indulsz.

Pár integrálós képlet: ha ismerősek a jelölések, máris előnnyel indulsz a meteorológus diploma megszerzése felé.
Pár integrálós képlet: ha ismerősek a jelölések, máris előnnyel indulsz a meteorológus diploma megszerzése felé.
Image by athree23 from Pixabay

Mi köze van a programozásnak a meteorológiához?

Mint már említettem, nem oldjuk meg naponta papíron a sok-sok, bonyolult egyenletet. Ezt elvégzi a számítógép. Na, itt jön képbe a programozás.

Ha egy bonyolult fizikai problémát meg akarsz oldani, akkor nem árt, ha tudsz programozni.

Ha a diplomamunkádhoz, tudományos cikkedhez szép ábrákat akarsz készíteni, szintén előkerülhet a programozás (pl. R, Python, GrADS, stb.).

Ha a TV-ben akarsz bemondó meteorológus lenni, akkor szerintem a mindennapi munkád során nem fog olyan nagy szerepet kapni a programozás, mint például egy modellfejlesztő életében.

A szakdolgozatom 3. ábrája, GrADS-szal készült.

Miért fontos a földrajz?

Amellett, hogy föci órán hallhat(t)unk az időjárásról, ciklonokról, anticiklonokról, frontokról és egyebekről, nem árt tudni, hogy melyik földrész, ország hol van, milyen éghajlati övezetek vannak, stb. Erről nem írok sokat, mert aki meteorológus szeretne lenni, attól valószínűleg nem áll távol a földrajz.

A földrajz is kell, ha meteorológus akarsz lenni.
A földrajz is kell, ha meteorológus akarsz lenni.
Image by WikiImages from Pixabay

Miért kell megtanulnom angolul?

Mert:

  • csomó szakcikk angolul íródott –> ha nem érted a nyelvet és nem tudsz szakcikkeket olvasni, akkor nem fogod tudni, hogy
    • a szakterületeden belül mik a legújabb fejlemények
    • más is foglalkozik-e azzal, amivel te
    • más milyen eredményeket kapott a kutatási területeddel kapcsolatban
    • milyen témák, kérdések merültek fel másoknál, ami segíthet a további kutatásban
  • ha kutató akarsz lenni, neked is kell majd angol nyelvű szakcikkeket írnod
  • ha konferenciára kell menned, ott angolul kell kommunikálni (beszélni, út közben tájékozódni, posztert/előadást készíteni, stb.)
  • ha elakadtál a programozásban, akkor angolul sokkal gyorsabban találsz megoldást (pl. a stackoverflow oldalon)
  • külföldi kutatókkal is általában angolul lehet tartani a kapcsolatot.

És még sorolhatnám, de nem teszem, mert egyértelmű, hogy a tudományos kutatáshoz elengedhetetlen az angol nyelvtudás. Meg persze diplomát sem kapsz nyelvvizsga nélkül (kivéve, ha épp vészhelyzet van).

A külföldi kutatókkal is angolul szokás kommunikálni.
Image by naobim from Pixabay

Összegzés

Tehát:

  • a meteorológia fizikai törvényszerűségek alapján működik,
  • ezeket a törvényszerűségeket a matematika nyelvén lehet leírni,
  • a matematikai problémákat számítógépes programok segítségével oldjuk meg és
  • a kutatáshoz elengedhetetlen az angol nyelvtudás.

Tehát, ha NAGYON utálod a matekot, a fizikát, a programozást és nem is vagy jó belőlük, akkor ez az egyetemi képzés és a meteorológus (kutatói) élet nem neked való. Ezt nem elrettentésként írom, csak szerintem jó tudni, ha valami nem nekünk való, még mielőtt túl sok időt és energiát fektetünk bele.

Egyébként én egyáltalán nem bántam meg, hogy meteorológus lettem. Szeretem a szakmámat. A fizika nem volt a kedvenc tantárgyam, de a középiskolai tanárom nagy hatással volt rám. A matek: még az egyetemen is úgy gondoltam, hogy a matek az szükséges rossz. Annak ellenére, hogy jó voltam matekból. Ezt még egy vizsgáztató tanáromnak is a szemébe mondtam, aki matematikus volt (csak a kijelentésem után esett le, hogy kinek mondom). Hála Istennek, nem sértődött meg rajta. Elég vicces szituáció volt. Tehát az, hogy valaki nem kedveli az említett tárgyakat, nem jelenti azt, hogy nem lehet belőle meteorológus. Csak kicsit többet kell küzdenie, de ha nagyon akarja, sikerülhet.

Ui. Mielőtt felhasználnád az oldal tartalmát: kérlek, olvasd el ezt a rövidke ÁSZF-et! Köszönöm!

Ui2. A kiemelt kép forrása: Image by Free-Photos from Pixabay

Fizikus, meteorológus vagyok, jelenleg egy légkörfizikával foglalkozó pályázatban dolgozom kutatási asszisztensként.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük